Eddig 6484 reklámtáblát mért fel a Magyar Közút Nonprofit Zrt., melyből 3784 táblát távolítottak el azért, mert a közlekedési törvény 2010. decemberi módosítása, továbbá annak 2011. októberi végrehajtási rendelete miatt visszamenőlegesen is jogszabályba ütközött azok kihelyezése.

Akkor a piaci szereplők egymilliárd forintos piacszűkülést vártak a reklámhelyek saját költségen való eltávolításától és attól, hogy azokat a továbbiakban nem lehet értékesíteni, ám a nagyobb szereplőknek – az ESMA-n kívül – csupán százas tételeket kellett végül leszerelniük. A módosított törvény és a végrehajtási rendelet ugyanis leginkább a kisebb szereplőket, illetve a magánterületen, egyéni megállapodások alapján épített reklámhelyeket érintette.

A hatósági eljárásokról és az eljárásokban érintett reklámtáblák számáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala vezet nyilvántartást a megyei főfelügyelőségek adatszolgáltatása alapján. A Kreatív Online-nak elküldött tájékoztatásuk szerint mintegy száz esetben kezdeményezett a közút kezelője eljárást a reklámtáblák eltávolítására, a száz esetben összesen 234 darab reklámtábla érintett. Eddig negyvenhárom jogerős, első fokú döntés született, és tizenkét esetben nyújtottak be fellebbezést. Arra vonatkozóan, hogy kik a reklámtáblák tulajdonosai, mely cégeket érintette a leginkább a törvény, az NKH nem tudott információkkal szolgálni, mert nem tartják nyilván, ahogy azt sem tudták megmondani, hogy körülbelül mennyi pénzbe került a reklámtáblák eltávolítása, illetve mennyi büntetést szabtak eddig ki az el nem távolított reklámtáblák miatt. A büntetés mértéke a törvény szerint 100 ezertől 500 ezer forintig terjedhet.

A nagyokat alig érintette

A nagyobb piaci szereplőket az egyik legnagyobb vállalkozás tájékoztatása szerint az eltávolítás alig érintette, náluk száz körüli azon reklámtáblák száma, amelyeket le kellett szerelniük, de azokat sem használták már régóta. Ugyanis a törvény módosítása után azt tapasztalták, hogy az alapvetően kisebb értékkel bíró reklámhelyeken a hirdetők amúgy sem nagyon hirdettek addig, és azokat a hirdetéseket, amelyeket addig a közutak mellett szórtak el, sikerült a településhatárokon belülre hozniuk.

Az ESMA nem hagyta annyiban

Mint azt korábban is tudni lehetett, az ESMA 2012-ben hivatalos panaszeljárást indított az Európai Bizottságnál a közúti közlekedési törvény és végrehajtási rendeleteinek, illetve azok következményeinek jogorvoslata érdekében. A kandeláberhirdetés-piac – amit a törvény de facto betiltott – legnagyobb addigi szereplője szerint ugyanis a törvény végrehajtásának eredményeként súlyosan sérül az európai belső piac lényegét adó szabad szolgáltatásnyújtás lehetősége és a gazdasági-piaci diszkrimináció-mentesség alapelve. A két fenti alapelv megsértése mellett a közúti közlekedés szempontjai szerintük egyértelműen aránytalanul érvényesülnek, valamint a törvény visszamenő hatálya olyan jogi problémákat vetnek fel, amiket az ESMA az Európai Bizottságnál is orvosolni kíván.

Az ESMA Kreatív Online-nak adott tájékoztatása szerint jelenleg a panasz feldolgozása és véleményezése zajlik Brüsszelben, amelyben az Európai Bizottság több főigazgatósága (Belső Piac, Közlekedés, Versenyügy) is érintett. A panasz elbírálására a brüsszeli szakértőknek maximum egy év áll rendelkezésre, ami szeptemberben jár le. Emellett az ESMA 2012-ben panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, ahol szintén folyik a beadványuk vizsgálata, ugyanakkor az ESMA tudomása szerint az Alkotmánybíróság nincs határidőhöz kötve.

Az ESMA egy harmadik fórumon pénzügyi kárpótlást és kártalanítást is kér a magyar államtól. Ugyanis mint spanyol-magyar vegyesvállalat eddig hiába élt a spanyol-magyar kölcsönös beruházás-védelmi egyezmény biztosította jogokkal, és hiába kezdeményezett konzultációt a magyar állammal a szóban forgó törvény módosítása érdekében. Amennyiben a konzultáció sikertelen lesz, az ESMA, illetve tulajdonosa az egyezmény alapján nemzetközi választott bírósághoz fordul beruházásainak elértéktelenedése kapcsán, valamint annak pénzügyi kárpótlása és kártalanítása érdekében. A kormányzati oldal válaszára hat hónapot kell várniuk.

Újabb törvények

Időközben két olyan új törvény is született azonban, amely további hatással lehet a közterületi reklámpiacra. Az egyik, hogy az építési törvénybe január 1-től olyan módosítás került, amellyel a települési önkormányzat polgármestere – a kormányhatározatban meghatározottak szerint – elrendelheti a településképet rontó reklámok és cégérek megszüntetését, továbbá elrendelheti a helyi építészeti érdekvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését, vagyis további reklámhelyeket távolíttathat el.

Ilyen önkormányzati rendelet tavaly szeptember végén már született Egerben, Debrecenben pedig idén március 31-től június 30-ig kell eltávolítani az egy négyzetméternél nagyobb reklámeszközöket az előkertekből és épületekről, védett területeken, míg minden más belterületen 2014 év végéig. Kivételt egyedül a három métert meg nem haladó un. totemoszlopok képeznek.

Forrás: www.kreativ.hu